Hírek, elemzések, összefoglalók magyar nyelven
Eurovíziósok Budapesten – Programszüret 2025 őszére
Go-Jo, az Il Volo, a The Rasmus, Tommy Cash vagy éppen a NOX unplugged koncertjére is elmehetünk 2025 őszén akár - újra Eurovíziósok Budapesten
chevron_left
-
play_arrow
OurVision FM Magyarország
Intervíziós Dalfesztivál akkor és most – rivális dalversenyek rivalizáló szervezetei (1/3. rész)
„Vissza a jövőbe: valóban visszatér(het) az Eurovíziós Dalfesztivál orosz változata, az Intervízió” címmel készült volna egy szakmai áttekintésünk 2023-ban az OurVision International weboldalára, azonban a történtelem most valóban ismétli önmagát, hiszen a kezdeti tervek mostanra valóságos formát öltöttek – áttekintés az orosz dalverseny-változat kezdeteiről, az első Intervíziós időszakról.
Kifejezetten sok évfordulót írunk ezekben az években: 2026-ban, közel a pontos évfordulóhoz, május 16-án kerül képernyőre a 70. Eurovíziós Dalfesztivál Bécsben, idén 75 esztendővel ezelőtt alapították meg az Egyesült Királyságbeli Torquay-ban az Eurovíziós Dalfesztivált megálmodó és „fenntartó” Európai Műsorszolgáltatók Szövetségét, az EBU-t – és nem mellesleg 60 éve rendezték meg az Intervíziós Dalfesztivál és a Sopot Nemzetközi Dalfesztivál elődjét, a csehszlovák Aranykulcs Intervíziós Versenyt (eredetiben: Zlatý klíč Intervize).
Az Intervízió szervezete és a hálózatosodás: a pontosan egy évszázada kezdődött történet
A történet azonban immár 100 évre tekint vissza: 1925. április 3-4/10-én 10 európai ország* műsorszolgáltatója alapította meg a Nemzetközi Műsorszolgáltatók Szövetségét (eredetiben: International Broadcasting Union, hivatalos nevén: Union Internationale de Radiophonie, röviden: IBU/UIR) Genfben, technikai központja pedig Brüsszelben volt. Maga a szervezet létrehozását is a technológia fejlődésére adták válaszul: az IBU részben az 1865-ben alapított Nemzetközi Távíró Szövetség (ITU) gondolkodásmódját vitte tovább, amely a vezetéknélküli pont-pont kommunikációra fókuszált, azonban az 1920-as évekre szükség volt a nemzeti és a nemzetközi műsorszórás szabályozására, a nagy számban megjelenő rádiós állomás sokrétű és kifejezetten komplex problémáinak megoldására, illetve a rádiós vevőkészülékek milliós nagyságrendű megjelenésével járó műsorszolgáltatás szakmai keretek közé helyezésére.
A kezdetben magánrádiók és a brit BBC kezdeményezéseként felállított szervezetet azonban több történelmi-történeti esemény is megtépázta. A második világháború során a Harmadik Birodalom hadserege a brüsszeli mérőközpont Svájcba menekített eszközeit először visszaszerzi 1941 elején, ezeket a technikai eszközöket a szövetséges erők rádiós megfigyelésére használja – az így német irányítás alá került szervezettel 13 tagország** felmondja az együttműködést.
Német irányításból szovjet túlsúly
Bár az IBU a náci Németországgal együttműködés miatt túlélte a háborút, hiteles működése, szakmaisága megkérdőjelezhetővé vált. 1946 és a következő évek ebből a szempontból sorsfordítók voltak a Szövetség szempontjából. Egy 1946 márciusára összehívott konferencián merült fel, hogy mindenképpen szükséges lenne a tagországokat összefogó szervezet strukturális átalakítására, de a az akkori szovjet rádiós bizottság képviselői felvetették azt is, hogy egy, az IBU helyébe lévő szervezetet létrehozzanak, hogy annak a feladatait – köztük abban az időszakban kiemelten kezelt, rádiófrekvenciák kiosztását érintő kérdést is – átvegye. Emellett elkezdik előkészíteni a koppenhágai 1948-as Európai Sugárzási Konferenciát (EBC), amelynek feladata lesz a rádiófrekvenciák kiosztásának részletes terveinek kidolgozása. Ez a terv, amely később „koppenhágai hullámhossztervként” (The Copenhagen Frequency plan) lesz ismert, a döntések végrehajtásáért felelős szakértői testület bevonását igényli. A szovjet fél azt az álláspontot képviselte, hogy a feladatot, amelyet a háború előtti években az IBU látott el, most egy új szervezetre kell átruházni.
Az IBU-ból a háború alatt kilépő BBC kiváró, tartózkodó állásponton volt az IBU feloszlatásával, egy új szervezet létrehozásával kapcsolatosan: úgy látták a brit műsorszolgáltató döntéshozói az új szövetség szabályzatának tervezete alapján, hogy a Szovjetunió jelentős befolyáshoz jutna azzal, ha minden tagország – így minden szovjet tagköztársaság külön-külön – egy-egy szavazattal rendelkezne, de ez a szabályozás Franciaországnak is nagyobb beleszólást – egészen pontosan négy szavazatot – adott volna észak-afrikai gyarmatterületek bevonásának segítségével. Az új szervezet végül brit részvétel nélkül jön létre 1946. június 27-28-án: a Nemzetközi Műsorszóró Szervezetet (eredetiben: International Broadcasting Organisation / hivatalos néven: Organisation Internationale de Radiodiffusion; röviden: IBO/OIR) 26 ország alapítja meg Brüsszel-Prága központtal. Az IBU rákövetkező napon esedékes közgyűlésén a saját maga feloszlatásra tett javaslat nem kapja meg a szükséges többséget, ugyanakkor a tagok többsége – 28 tagból 18 – kilép az IBU-ból, és társalapítóként csatlakozik a Szovjetunió és Franciaország által dominált IBO-hoz.
Két dudás egy csárdában?
A fő probléma azonban továbbra is adott volt: az 1940-es évek végére így már két szervezet – az IBU és az IBO – versengett a frekvenciakiosztás szakértői szerepéért. A konszenzus meghozataláért tárgyalássorozatok kezdődnek a brit BBC műsorszolgáltatóval, a két szervezet részvételével, hogy feloldják a technikai és nézeteltéréseket, azonban történelmi-politikai kérdések is hátráltatják a döntéshozatalt, mélyítve ezzel a nyugati és a keleti felek közötti feszültséget, így a koppenhágai konferencián sem jön létre érdemi megállapodás a rádiófrekvenciák kiosztásában. Emellett a helyzet eszkalálódását az is elősegítette, hogy az IBO elkezdte bérelni az IBU brüsszeli technikai központját, melyben immár saját ellenőrzése alatt foglalkoztatja a központ személyzetét.
1949 augusztusában Stresában ismételten tárgyalások zajlanak: az IBU, a BBC és az IBO részvételével létrejött tárgyaláson számos vita alakul ki mindhárom fél között, illetve az IBO-n belül is, amelynek végeredményeképpen Franciaország, Hollandia, Olaszország és Belgium kilépési szándékát jelezte az utóbb megalakult szervezetből. Nyugat-Európában egyre inkább konszenzus alakul ki abban, hogy az IBU/IBO vitát egy teljesen új, tisztán nyugati alapítású rádiós szervezet létrehozásával lehetne megoldani, de az elnök és a székhely kérdésében, valamint a BBC esetleges dominanciája további kérdéseket vetett fel.
A helyzet tisztázását az 1949. október 31. és november elseje között Párizsban megrendezett konferenciában látta Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Olaszország delegációja, akik találkozójuk alkalmával kijelentették, hogy „a Nyugat-Európa különböző nemzeti műsorszolgáltató társaságai készen állnak arra, hogy elhagyják az IBO-t egy »nyugati« műsorszóró szövetség javára”. Az új szervezet létrejötte mellett a vegyes technikai bizottságnak részletkérdéseket is tisztáznia kellett: egyrészt fontosnak tartották egyértelműsíteni, hogy az IBO maradványa hajlandó-e lemondani a még mindig Brüsszelben bérelt berendezéseiről és az IBU korábbi alkalmazottairól, de dönteniük kellett arról is, hogy az időközben nem kívánatosnak nyilvánított Nyugat-Németország alapítótagja lehessen a létrejövő új szervezetnek.
A találkozó eredménye immár minden, Eurovíziós Dalfesztivált ismerő, kedvelő rajongó számára ismert: 1950. február 12-én a dél-angliai Torquay-ben összeül az új nyugat-európai rádiós szervezet alakuló ülése, melynek során 23 ország megalapítja az ITU által meghatározott Európai Műsorszórási Területen (European Broadcasting Area) működő Európai Műsorszolgáltatók Szövetségét (eredetiben: European Broadcasting Union; hivatalos néven: Union européenne de radio-télévision), az EBU (UER)-t – ezzel és az IBU működésének lezárultával rendeződni látszott a frekvenciák újraelosztásáról és a műsorszórási szervezetek közötti rivalizálásról szóló huzavona.
Az IBU (UIR), a IBO (OIR, később OIRT) és az EBU tagjainak – tagországainak – listája és változása
| Ország | IBU-tagság | OIR/OIRT (IBO)-tagság | EBU-tagság | |
| nemzetközi | 2025– (ARTE) | |||
| AFG | Afganisztán | – | 1978–1992 | – |
| ALB | Albánia | – | 1946–1961 | 1999– |
| AND | Andorra | – | – | 2002– |
| ARM | Örményország | – | – | 2005– |
| AUS | Ausztrália | – | – | társult tag; 1950– (ABC), 1979– (SBS) |
| AUT | Ausztria | 1925–1950 | – | 1953– |
| AZE | Azerbajdzsán | – | – | 2007– |
| BEL | Belgium | 1925–1950 | 1946–1950 (INR, NIR) | 1950–1960 (INR, NIR), 1950– (VRT, RTBF) |
| BGD | Banglades | – | – | társult tag; 1974– |
| BGR | Bulgária | – | 1946–1992 (BNR), 1959-1992 (BNT) |
1993– |
| BIH | Bosznia-Hercegovina | – | – | 1993– |
| BLR | Fehéroroszország | – | 1991–1992 | 1993– (jelenleg felfüggesztve) |
| BRA | Brazilia | – | – | 2012– |
| CAN | Kanada | – | – | társult tag; 1950– |
| CHE | Svájc | 1925–1950 | – | 1950– |
| CHL | Chile | – | – | társult tag; 1971– |
| CHN | Kína | – | 1952–1961 (RP), 1958–1961 (BTV) |
társult tag; 2010– (CMG), 2016– (SMG) |
| CUB | Kuba | – | 1962–1992 | 1992– |
| CSK | Csehszlovákia | – | 1946–1992 (ČSR), 1957–1992 (ČST), |
1991–1992 (ČST) |
| CYP | Ciprus | – | – | 1969– |
| CZE | Csehország | – | – (Csehszlovákia: 1946–1992) |
1994– |
| DDR | NDK | – | 1951–1990 (DDR), 1952–1990 (DFF) |
Egyesítés után EBU tagság NSZK révén |
| DEU | Németország (NSZK) | 1925–1950 | társult tag (ARD, ZDF): 1988-1992 |
1952– (ARD), 1963– (ZDF) |
| DNK | Dánia | 1925–1950 | – | 1989– (DK, TV2), 1950– (DR) |
| DZA | Algéria | – | 1962–1970 | 1970– |
| EGY | Egyiptom | – | 1946–1950 | 1985– |
| EST | Észtország | – | 1991–1992 (ER, ETV) | 1993– (ERR) |
| ESP | Spanyolország | – | – | 1955–(RTVE), 1986–1993 (A3R), 1998–2019 (COPE) 192–2020 (SER) |
| FIN | Finnország | 1925–1950 | 1946–1992 | 1993–2019 (MTV3), 1950– (YLE) |
| FRA | Franciaország | 1925–1950 | 1946–1950 | 1950– (GRF), 1950–1964 (RTF), 1964–1975 (ORTF), 1975–1982 (TDF), 1975–2018 (TF1), 1978–2022 (Europe1), 1983–1992 (OFRT), 1984–2018 (C+) |
| GBR | Egyesült Királyság | 1925–1950 | – | 1950– (BBC), 1960– (UKIB), 1959–1972 (ITA), 1959–1981 (ITCA), 1972–1981 (IBA), 1981-2006 (CRCA) |
| GEO | Grúzia | – | – | 2005– (GPB) társult tagok: 2003– (RB), 2004– (TEME), |
| GRC | Görögország | – | – | 1950–2013, 2015– (ERT), 2014–2015 (NERIT) |
| HKG | Hong Kong | – | – | társult tag; 1983– |
| HUN | Magyarország | – | 1946–1992 (HU), 1952-1992 (MTV) |
1993–2014 (MR, MTV), Duna (2013-2015) 2015– (MTVA, DMSZ) |
| IRL | Írország | 1925–1950 | – | 1950– (RTÉ), 2007– (TG4) |
| IRN | Irán | – | – | társult tag; 1969– |
| ISL | Izland | – | – | 1956– |
| ISR | Izrael | – | – | 1957–2017 (IBA), 2018– (IPBC) |
| ITA | Olaszország | 1925–1950 | 1946–1950 | 1950– |
| JOR | Jordánia | – | – | 1970– |
| JPN | Japán | – | – | társult tag; 1951– (NHK), 2000– (TBS) |
| KAZ | Kazahsztán | – | – | társult tag; 2016– |
| KOR | Dél-Korea | – | – | társult tag; 1974– |
| LBN | Libanon | – | 1946–1950 | 1950–/1980– |
| LBY | Líbia | – | – | 1974–2011 (1974), 2011– (LNC; jelenleg felfüggesztve) |
| LTU | Litvánia | – | 1991–1992 | 1993– |
| LUX | Luxemburg | 1925–1950 | 1946–1950 | 1950– (CLT), 1996–2022 (ERSL) 1997– (MSP) |
| LVA | Lettország | – | 1991–1992 | 1993– |
| MAR | Marokkó | – | 1946–1950 | 1950– |
| MCO | Monaco | – | 1946–1950 | 1950–2021 (RMC, TMC), 1981–2001 (La7), 1950– (VM, 2014– TV Monaco) |
| MDA | Moldova | – | 1991–1992 | 1993– |
| MNG | Mongólia | – | társult tag; 1967–1992 | – |
| MLT | Málta | – | – | 1970–2003 (MBA), 1970– (PBS) |
| MNE | Montenegró | – | – | 2006– |
| MKD | Észak-Macedónia | – | – | 1993– |
| MUS | Mauritius | – | – | társult tag; 1980– |
| MYS | Malajzia | – | – | társult tag; 1970– |
| NIC | Nicaragua | – | 1984–1990 | – |
| NLD | Hollandia | 1925–1950 | 1946–1950 | 1947(?)/1951–1967 (NRU, NTS), 1964–2014 (TROS) 1950– |
| NPL | Nepál | – | – | társult tag; 1980– |
| NZL | Új-Zéland | – | – | társult tag; 1950– |
| OMN | Omán | – | – | társult tag; 1976– |
| POL | Lengyelország | – | 1946–1992 (PR), 1952–1992 (TVP) |
1993– |
| PRK | Észak-Korea | – | 1953–1992 | – |
| PRT | Portugália | – | – | 1959– |
| ROU | Románia | – | 1946–1992 (ROR), 1956–1992 (TVR) |
1993– |
| RUS | Oroszország | – | 1991–1992 korábban Szovjetunió: 1946–1991 |
1964–1995 (C1O) 1993– (RTR), 1996– (C1R, RDO) (jelenleg felfüggesztve) |
| SCG | Szerbia és Montenegro | – | – | 2001–2006 (UJRT) |
| SMR | San Marino | – | – | 1995– |
| SRB | Szerbia | – | – | 2006– |
| SVK | Szlovákia | – | – (Csehszlovákia: 1946–1992) |
1993–2011 (SRo, STV), 2011–2024 (RTVS), 2024– (STVR) |
| SVN | Szlovénia | – | – (Jugoszlávia: 1946–1950) | 1993– |
| SWE | Svédország | 1925–1950 | – | 1950– (SRT), 2004–2019 (SE/TV4) |
| SYR | Szíria | – | 1946–1992 | társult tag; 1978– |
| TUN | Tunézia | – | 1946–1950 | 1990–2007 (ERTT), 2007– (RTT) |
| TUR | Törökország | – | – | 1950– |
| UKR | Ukrajna | – | 1991–1992 | 1993– |
| USA | Egyesült Államok | – | – | társult tag; 1953– (NBC), 1956– (CBS), 1959– (ABC), 1971– (NPR), 1980– (WFMT), 2004– (APM) |
| VAT | Vatikán | – | – | 1950– |
| VNM | Vietnam | – | 1956–1992 (VOV), 1976–1992 (VTV) |
– |
| YEM | Dél-Jemen | – | 1971–1990 | – |
| YUG | Jugoszlávia | – | 1946–1950 | 1950–1992 (JRT) |
* az IBU-alapító tagországok: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Svájc, Spanyolország, Nagy-Britannia
** a visszalépő tagországok többek között: Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia
Forrás: EBU.ch / OurVision International
Illusztráció: Az IBU (UIR) és a IBO (OIR, később OIRT) korabeli logói az OurVision International grafikáján; a logók az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének tulajdonát képezik.