Eurovision 2020 – A héten kiderül a jövő évi verseny helyszíne

A május vége óta tartó találgatásoknak hamarosan vége szakad: augusztus 30-án kiderül, melyik holland város rendezi meg a 2020-as Eurovíziós Dalfesztivált. Összefoglaló a helyszín kiválasztásáról és ennek hátteréről.

40 év után ismét Hollandia rendezheti az Eurovíziós Dalfesztivált, melyet 2019-ben Duncan Laurence nyert meg Arcade című dalával Tel-Avivban. A Teach-In emlékezetes, 1975-ös győzelme és az 1980-as hágai rendezés után tehát egy újabb lehetőséget kap a tengerparti ország, hogy rengeteg rajongót magához csábítson. Teheti ezt annak ellenére, hogy immár több mint 10 éve minden áprilisban fókuszba kerül a Benelux-állam: továbbra is hatalmas népszerűségnek örvend a Eurovision In Concert, amely nem csupán a legnagyobb rajongói pre-partyvá nőtte ki magát az elmúlt évtizedben; ez az Eurovízió egyfajta főpróbájának is tekinthető az ott nagyszámban megjelenő, már hivatalosan is versenyzővé kvalifikált előadók miatt. De vajon jövőre megtartják-e ezt az áprilisi rendezvényt, van-e létjogosultsága, ha amúgy is Hollandia rendez kontinensversenyt? Melyik város lehet a rendező ebben a pillanatban? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

A versenyző városok és sorsuk

Az, hogy melyik város rendezhet Eurovíziót, rendkívül összetett kérdés. Rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a szervezőknek: közlekedési, elszállásolási, különféle logisztikai kérdések is felmerülnek, de ahogyan azt Jon Ola Sand, az EBU élő műsorokért felelős executive supervisora korábban elmondta, még csak töredéke annak, amit láthatunk a felszínen.

Hollandia idei győzelmét követően úgy határozott, hogy a három szervező közszolgálati műsorszolgáltató, a NPO, az AVROTROS és a NOS közösen, egy pályázati rendszerű kiválasztási folyamaton keresztül dönt a rendezés jogát elnyerő városról (2020-ban is – a rendszer már jó pár éve így folyik), melynek eredményét a nyár végére, egészen pontosan augusztus 30-ra időzítették.

Helyszínek és kronológiás történetük dióhéjban

A rendező város és az Eurovíziós Dalfesztivál időpontja: a legeslegfontosabb két paraméter, amelynek bejelentését minden évben a verseny iránt érdeklődők a legjobban várnak a döntőt követően. De szintén ez az a két paraméter, amely szükséges egy jó rendezéshez is, ráadásul az egyik – az utóbbi – kizárja a másikat, az időpont a helyszínt. Az idei tippversenyben voltak egyértelmű indulók, de voltak érdekes javaslatok is.

Kezdjük statisztikával: elméletben elmondható, hogy kilenc város pályázott a 2020-as Eurovíziós Dalfesztivál rendezésére, ezen kívül pedig másik két település jelezte szándékát a rendezésre. Enschede és Zwolle végül nem nyújtották be pályázataikat a hivatalos versenyeztetési eljárásra: míg az előbbi finanszírozási okokat jelölt meg, addig Zwolle mindösszesen egy 5000 főnél is kisebb befogadóképességű koncertteremmel, a Ijsselhallennel rendelkeznek.

A visszalépők

A diszkvalifikáltak másik csoportját a pályázattól visszalépők jelentik. Az első visszalépést Leeuwarden jelentette be június 16-án, a rendelkezésükre álló helyszín, a WTC Expo belmagassága és befogadóképessége (<6000 fő) miatt sem állta volna ki a próbát (érdekesség, hogy a 2000-es években itt rendezték meg a nagyszabású Domino Nap-okat). A következő kieső Hága két helyszínt is bedobott a kalapba: a Cars Jeans Stadion és Malieveld egyaránt 15000 főt tudott volna vendégül látni, ám mindkettő esetében némi barkácsolásra lett volna szükség a rendezvény idejére. Míg a stadionnál egy tető hiányzott a város pályázatához, addig Malieveld esetében egy sátorral oldották volna meg a rendezvény befogadását – a város június 27-én diszkvalifikált a történetből. Az Észak-Brabant régió is beszállt a verseny elején a kiválasztási folyamatba a Breeparkkal, ők viszont már egy közös pályázatban találták szerencséjük zálogát. De ez csupán egy ötletnek tűnt, hiszen másik öt várossal próbáltak összefogni, akik szép lassan ‘nem’-et mondtak az ötletre, így Breda július elsején visszavonulót fújt végleg.

Amszterdam

A nagy meglepetést Amszterdam jelentette: a tavalyi versenyző Netta az adásban való trófeaátadás előtt is elkiabálta a dolgot, hiszen a főváros másképp gondolta a történetet 2020-ra. „Congratulations Netherlands! We’re coming to Amsterdam!” – kiabálta kezében a kristálytrófeával az énekesnő, azonban ez nem jött be, annak ellenére, hogy összesen 3 helyszínnel is indult a rendezésért folyó versenyben. A listán volt az 1970-es Dalfesztiválnak otthont adó Amsterdam RAI Kiállítási és Kongresszusi Központ, Europahal RAI-val, a kiugró, 55-68 000 főt befogadó Johan Cruyff Arenával, valamint az egyik legesélyesebb helyszínnel, a Ziggo Dome-mal. Viszont itt jön be a képbe az időpont mint befolyásoló tényező, hiszen májusra semelyik helyszínnek sem volt szabad kapacitása. Bár ott lett volna még az AFAS Live – ahol az elmúlt években megrendezik a Eurovision In Concertet, ám ahogyan a város polgármestere fogalmazott, „miután kidolgozták a (sátoros) koncepciót, túl komplex lett volna, hogy valódi alternatívája legyen egy, a Ziggo Dome-ban rendezett eseménynek” – már-már megvalósíthatatlannak tűnt. A versenyben így mindösszesen öt város maradt: Arnhem, Den Bosch, Maastricht, Rotterdam és Utrecht.

A hivatalosan benyújtott pályázatokról

A hivatalosan is benyújtott pályázatok közül Arnhem (a GelreDome-mal) eredetileg Nijmegennel indult volna, Den Bosch (Brabanthallen) pedig Breda-val és Tiburggal nevezett, Utrecht pedig egy, a Jaarbeurs mellett felépítendő sátoros ötlettel állt be a sorba. Mindegyik település egy-egy kreatív kampánnyal érkezett a július 10-i rövid-listás eseményre, a három közszolgálati műsorszolgáltató viszont relatíve gyorsan, mindösszesen 5 nap alatt, július 16-án a legerősebb két pályázatot beadó két városra, Maastrichtra és Rotterdamra szűkítette a potenciális rendezővárosok listáját, akiknek rövidesen további információkat kellett szolgáltatnia a rendezésre vonatkozóan az EBU, az NPO, az AVROTROS és a NOS felé.

Július végén kiderült, hogy az utrechti pályázatot sok kritika érte a helyszín kiválasztását, a finanszírozás biztosítatlansága, valamint a megfelelő esemény-promóció hiánya miatt, Den Bosch-ot pedig szintén gazdasági okok, a rendezvény-helyszín befogadóképességének mérete, valamint a rendelkezésre álló szálláshelyek hiánya miatt esett ki a versenyből július közepén. Utóbbi esetében a 17 méteres belmagasságú csarnok nem bizonyult elégségesnek, de nem állt rendelkezésre 7000 hotel szoba sem a rendezvény ideje alatt – ha számokban szeretnék kifejezni az Eurovízió grandiózus méreteit.

Mire várunk még?

A rendezési helyszín kiválasztása – a fentiek alapján is – óriási feladatot ró a koordinációért felelős műsorszolgáltatókra, ezért a döntés meghozatala további egy-másfél hónapot vesz igénybe. Bár elméletileg a végleges döntés már megszületett, a műsor lebonyolításáért felelős bizottság még egy utolsó látogatást tesz Maastrichtban és Rotterdamban, hogy az eddigi pontozásos rendszerű döntésüket tovább finomíthassák, részletesebben értékelhessék a pályázatokat.

A rendezés időpontja és helyszíne

Már nem kell sokat várni: az EBU, valamint a három televíziós csatorna információi alapján augusztus 30-án kerül bejelentésre, hogy melyik város rendezheti a 2020-as Eurovíziós Dalfesztivált, de ekkorra már körvonalazódni fognak a részletes időbeli ütemtervek is, tehát a próbák és az Eurovíziós hét eseményei is várhatóan most pénteken lesznek bedátumozva. Az NPO közszolgálati csatorna ezen a napon (augusztus 30. 11:58) egy speciális, kétperces élő műsorban jelenti majd be, hogy a Meuse folyó mely partjára utazhatunk majd 2020-ban; a műsort este 19:58-kor megismétli az NPO1-es.

Forrás: EBU, Eurovision.tv, ESCXtra, EuroVoix, Wikipedia Magyarország